Olyan szavak, mint “lit”, “woke”, “bae”, “ratchet”,”, “sis”, “slay”, “hella” vagy “basic”, és olyan kifejezések, mint a “straight up”, “on fleek”, “I feel you” vagy “turn up”, olyan közmondásokká váltak, amelyeket gyakran rosszul használnak vagy túlhangsúlyoznak. Ezek a szavak láthatóak az interneten a reakció-GIF-eken, a közösségi média posztokon és az újságírásban, hogy csak néhányat említsünk (lásd a jobb oldali képet). A BVE-t a vállalatok a közösségi médiában, valamint a reklámokban és a marketingben használják a “fiatalabb közönség” megszólítására tett kísérletként. Ha e szavak vagy kifejezések közül sok egyszerűen internetes vagy közösségi médiazsargonnak hangzik, az azt mutatja, hogy a BVE nem fekete közösségek általi kisajátítása milyen mértékben gyorsult fel exponenciálisan az internet korában.

A BVE-t azért kritizálják, mert nem úgy hangzik, mint a “rendes angol”. Valójában a BVE-t már régóta rosszabbnak tartják a “standard” angolnál. Kritikus kérdéseket vet fel a fehér kiváltságok folyamatos igazolásával kapcsolatban a kultúránkban. Amikor a fehér és más nem fekete emberek ezt a terminológiát használják, hogy társadalmi relevanciát szerezzenek, gyakran képesek vagyunk szükség esetén ki- és bekapcsolni. Előadhatunk hagyományosan fekete kifejezéseket anélkül, hogy szembe kellene néznünk azzal a társadalmi és intézményi elnyomással, amelyet a feketék gyakran tapasztalnak emiatt.

Míg a BVE sok fekete ember számára a hatalom szimbólumává vált, a kulturális kitörléssel szembeni folyamatos ellenállás jeleként, a folyamatos feltételezés, hogy ez nem “megfelelő angol”, sok fekete embert arra késztet, hogy kódváltást alkalmazzon. A kódváltást általában úgy határozzák meg, mint “két vagy több nyelv, dialektus vagy nyelvi regiszter közötti váltakozást egyetlen beszélgetés vagy csere során”, a Glottopedia szerint. Ebben az esetben a feketék code-switchelhetnek a standardabb angol és a BVE között. Ezt azért teszik, mert amikor a feketék BVE-t használnak, megtagadhatják tőlük a munkát, a felsőoktatási intézményekbe való bejutást, és/vagy más módon “műveletlenül” beszélőnek ítélhetik meg őket. A végeredmény az, hogy a feketéknek rendszeresen önfegyelmezniük kell a BVE használatát a túlélés érdekében, míg a nem feketék szabadon váltogathatnak oda-vissza anélkül, hogy aggódniuk kellene a társadalmi vagy gazdasági következmények miatt.

A végeredmény az, hogy a feketéknek a túlélés érdekében rendszeresen önfegyelmezniük kell a BVE használatát, míg a nem feketék szabadon váltogathatnak ide-oda anélkül, hogy aggódniuk kellene a társadalmi vagy gazdasági következmények miatt.

A BVE-t az LMBQ+ közösség sok nem fekete tagja is használja, és gyakran “meleg szlengként” írják felül. Sok kifejezés azonban visszavezethető a drag alapjához, amely a New York-i fekete közösségben találta meg inspirációját. Az olyan kifejezések, mint a “spilling tea”, a “yas queen”, a “throwing shade” vagy a “voguing” először a New York-i drag szcénában, konkrétan a fekete bálkultúrában terjedtek el, de később olyan műsorok révén kerültek be a mainstream médiába, mint a Ru Paul’s Drag Race, a Pose és a Queer Eye. Mégis, használatukat manapság kontextusból kiragadva vagy pontatlanul verbalizálva használják.