Pedro de Valdivia, (született 1498 körül, Extremadura, Spanyolország – meghalt 1554 januárjában, Tucapel, Perui Alkirályság), Chile spanyol hódítója és kormányzója, Santiago és Concepción városok alapítója.

Valdivia kitűnően szolgált a spanyol hadseregben Itáliában és Flandriában, mielőtt 1534-ben Dél-Amerikába küldték. A perui polgárháborúban (1538) Francisco Pizarróval együtt harcolt Diego de Almagro ellen. A chilei expedícióhoz Valdivia egy 150 spanyolból (köztük szeretőjéből, Inés Suárezből) és néhány indián szövetségesből álló haderő élére állt (1540). Átvonult az észak-chilei tengerparti sivatagon, a Chile-völgyben legyőzött egy nagy létszámú indiáncsapatot, és 1541. február 12-én megalapította Santiagót. 1546-ban kiterjesztette a spanyol uralmat délre, a Biobío folyóig. Miután két évig Peruban harcolt, Valdivia kormányzóként visszatért Chilébe. 1550-ben megkezdte Chile meghódítását a Biobíótól délre, és megalapította Concepción városát. Az araukán indiánok ellen indított hadjárat során Valdiviát elfogta és kivégezte Lautaro, egy mapuche indián, aki a spanyol hódítók elleni bennszülött felkelés élére állt.

A spanyol hódítók elleni felkelést vezette.